A Kisbéri félvér
Fajtanévjegy Hazája: Magyarország Marmagasság: 165 cm Súlya: 500 kg Színe: a pej különböző árnyalatai, vagy sárga Természete:
Általános leírás Feje nemes, megjelenése elegáns. Nyaka középmagasan illesztett, elég hosszú, jól ívelt. Marja kifejezett, hosszan hátbanyúló. Lapockája dőlt, hosszú, eléggé szabad mozgású. Háta közepesen hosszú, ágyéka néha a kelleténél hosszabb. Fara közepes terjedelmű, enyhén lejtős, csak ritkán csapott. Szügye közepesen széles és izmolt. Vékony csontozatú, szervezete összességében finom. Lába vékony, hosszú, szabályos. Vágtája hosszan nyújtott, tetszetős. Fejlődése gyors.
Története Nevét tenyészhelyéről kapta. A kisbéri ménest 1853-ban alapították. A múlt század közepétől, a helyi kancaanyagot 8-10 nemzedéken át angol telivér ménekkel párosították. Ezért a fajta alkatában és belső tulajdonságaiban igen hasonlít az angol telivérre, bár a magyar éghajlat, a takarmányozás számos, a helyi viszonyokból következő előnyös tulajdonságot is eredményezett. Kisbér Batthyány Kázmér birtoka volt, aki 1848-ban, az első felelős magyar kormányban a külügyminiszteri tárcát vállalta. Az osztrák udvar megtorlásul minden birtokát elkobozta, és Kisbéren - ahol már a Batthyányiaknak is értékes ménese volt - nagy katonai ménest hozott létre. Ebben az angol telivér ménesben sok olyan híres, nagynevű mén élt - Buccaneer, Cambuscan, Verneuil, Doncaster, Bona-Vista -, amely mint apaállat jelentős hatással volt szinte valamennyi magyar lófajtára. A kisbéri félvér fajta kialakításában nagy szerepet játszottak azok a telivérek, melyek a különböző vonalak neveit is adták: Kozma, Fenék, Dunure, Shannon, Filou, Deutscher Michael, majd a századfordulót követően Slieve gallion és Maxim.. A 20-as évek után megváltoztak felhasználási területei, a cél az egyedek testtömegének növelése lett, és feltétlenül tompítani akarták, az angol telivértől örökölt, túl élénk vérmérsékletet. Ennek érdekében helyi félvér méneket használtak apaállatnak. Így az utódok továbbra is szép külleműek maradtak, de erőteljesebbekké, nyugodtabbakká és jobb munkabírásúakká váltak. A fajtát 1956 óta Sütvényben tenyésztik.
A fajta használata Elsősorban hátas és könnyű hámos ló. Megfelelő egyedei a nyereg alatti versenyek ideális lovai: kitartó és gyors. Lovas túrákra, hobbi lónak kifejezetten alkalmas. Mind tartásra, mind takarmányozásra igényes fajta.   Forrás: www.pointernet.pds.hu/horse